Az RMDSZ beleset Basescu csapdájába mint légy a tejbe. Felhasználta a parlamenti többség megvalósításába és mézes morzsákat dobáltak nekik, melyeket a magyarság képviselőik úgy zabálták fel mintha királyi lakomán lennének. Abba ringatva magukat hogy Ők a legjobbak és hogy a hatalom örökkévaló.
Az ami nem sikerült Vadim Tudornak és társainak sikerülni fog az államelnöknek, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t az ország politikai színpadjáról.
Hiába kérték a választópolgárok hogy szavazzanak a bizalmatlansági beadvány mellet, megállítva így a fizetések és nyugdíjak megcsonkítását. Mert honatyáink a hatalomtól elkábulva a saját választópolgáraik ellen szavaztak, kik megundorodva, csalódottan, felháborodva nem fognak többet egyetlen egy RMDSZ színeiben induló politikusra sem szavazni. Így elvesztik a választóikat és eltűnnek az ország politikai színpadjáról.
Június 12-ik én a prefektussal való találkozáson megkértem a prefektus úrt hogy figyelmeztesse a honatyákat hogy elvesztik a választópolgáraikat ha nem szavaznak a bizalmatlansági beadványra. Nem tudom hogy voltak-e figyelmeztetve, de ha igen és mégis ellene szavaztak, megérdemlik a sorsukat.

Eldőlt!
Maradt a kormány! Nyolc szavazaton múlót!
Mától hivatalos a diktatúra!
Úgy érzem a polgárháború határán vagy forradalom határán állunk.
Legalább nyolc millió polgárt érint a kormány által hozott intézkedések érvénybe léptetése a jövedelmek csökkentése. Minket is érint, a két fizetés helyet egy és felet fogunk kapni. Mivel nevelőszülőkként dolgozunk mind a ketten és négy gyereket nevelünk még csak az hiányzik hogy az ők pénzeikből is levágjanak és akkor kész csőd helyzetbe kerülünk. Nagyon kemény időszak előtt állunk és nem tudni meddig fog tartani és milyen következményekkel fog járni. Nagyon kilátástalan a helyzet.

Ma eldől hogy a Bockormány megbukik vagy marad! A szakszervezetek megtettek mindent ami tőlük telt. Június 11-12-én lejártuk az összes RMDSZ honatyánk megyénk belli irodáit és szombat 12 órára meghívtuk még csütörtökön megbeszélésre a mai bizalmatlansági beadvány szavazatával kapcsolattal.
De honatyáink nem mertek a nép elé állni! Irodájuk mindenütt zárva volt így délben Csíkszeredába csak a sajtó jelenlétében meg a Kórodi Attila irodája képviselője és a prefektus irodája képviselője jelenlétében fakadtak ki a szakszervezeti vezetők meg a nyugdíjasok. Szombaton a prefektus megtisztelt a jelenlétével de honatyáink nem.
Kértük a prefektust hogy továbbítsa a honatyáinknak hogy a megyénk lakossága kéri a bizalmatlansági beadvány mellett szavazzanak hogy megállítsák a nyugdíjak, fizetések csökkenését.
Ezen a találkozáson felolvastam a naplómból azt a bejegyzésem amit 2009 január 27-ik én írtam. Ez volt:
A nagy összevisszaság
Állok és csodálkozom hogy milyen országban élünk!? Észbontó az ami nap mind nap, december 2008 óta zajlik a politikai életben. Oda jutottunk hogy hozzá nem értő vezetők kiállnak az ország lakosai elé olyan ígéretekkel, határozatokkal, amelyeket visszavonnak, 180 fokos irány változtatásokkal, egyik napról a másikra, egyik percről a másikra.
A féktelen hatalom vágytól és meggazdagodástól elvakulva, mind a megveszett bikák kik a bikaviadal előtt az utcákon tarolnak. Ez az ország ahol maga a kormány nem tartja be törvényeket amit a parlament megalkot. Az ország élén levő felelőtlenek akik neveletlenek, az elemi jóérzés hiányába, helyesen beszelni sem tudnak nem hogy számolni tudnának. Népünk választottai kiket az a kisebbség választott akik elmentek szavazni.

Ilyen nép, ilyen vezetők! De mégis meddig tűrjük a megaláztatást, a lékézélést,az arroganciát amelyet erényesség szintre emeltek.
Meggyalázva érzem magam emberi mivoltomban, az öntudatom szabadságában a jelenlegi politikai osztály nagy része által. Egy kifejezhetetlen undor fog el és csak egy sokkal nagyobb gyűlölettel tudom nézni és hallgatni mind amilyent éreztem a " legjobban szeretett fiú és vezető" iránt a hírhedt " arany korban".

Ez után megkértem a prefektust hogy tolmácsolja a honatyáinknak hogy elszakadtak a valóságtól,a választóiktól és ha nem szavaznak a bizalmatlansági beadvány mellet elvesztik a választóikat és az RMDSZ széthullhat. Tehát jól gondolják meg hogy szavaznak.

  A tegnap tüntetünk, ez  volt a beszédem:  

     Hazugságok, csalások, visszaélések, korrupció, jellemzi a jelenlegi hatalmat.

     Nagyon sok minden, amit a kormányunk mostanáig rejtegetett napvilágra kerülnek nap mind nap, újabb és újabb dolgok. Olyan intézkedéseket hoznak, amelyek mindnyájunkat érint, az egész ország népét a gyerekektől az öregekig és a fiataloktól a dolgozókig és munkáltatokig koldusbotra juttatni vagy 20 milliónyi lakost.

     És kérdem,  20 milliónyi ember  fejet hajt 2 millió előtt, hagyjuk hogy leigázzanak.

     Még  meddig tűrjük ezt?  Azt akarjuk, hogy egy még rosszabb " Arany kort" érjünk meg mint amilyent már megértünk?

     A nyugdíjasok ezt jól tudják ők elkezdték és kitartanak, nekünk csak csatlakozni kellene hozzájuk. Kész szégyen és gyalázat  hogy nem mi kezdtük el a tiltakozásokat. De nekünk kötelességünk meg állítani ezt a gyalázatos népirtást amit a hatalom meg akar valósítani.

     Hol itt a demokrácia? hol itt a jogállam? milyen társadalmat alakítunk most? Diktatúrát? erre van nekünk most szükségünk?

     Ez a kormány bebizonyította hogy képtelen kormányozni!

     Menesszük hát!

     Az az államelnök, aki ilyen miniszterelnököt nevez ki akit a parlament menesztett a rossz kormányzás miatt az népellenes, felelőtlen, diktátor, népirtással vádolható, káoszba kergette az országot.

      Menesszük hát!

      Loptak eleget-még mennyit akarnak lopni? Azt mondta az államelnök, hogy nincs mit veszítsen. Hát már nekünk sincs mit veszíteni.

       Le vele!

       Egy diktátort már menesztetünk most a másodikon a sor. És vigyáznunk kell, hogy ez többet elő ne forduljon.

       A dolgok változnak, megértendő hogy a világ nem esik szét. A világ megújítja magát. Az emberiség fejlődik. Az evolúció megköveteli hogy a régi elmenjen, hogy helyet adhasson az újnak. Ezt az újat nekünk kötelességünk megvalósítani a szüleinkért, a gyerekeinkért, saját magunkért, azokért akik -89-ben  az életükkel fizettek és most  a sírjaikban megfordulnak és ha  tehetnék előjönnének hogy újra feláldozzák magukat.

        Elegünk van az arroganciájukból, a végsőkig feszített húrokból!

        Itt az ideje hogy elszakítsuk a húrokat!     

        De ezt csakis, kizárólag közösen tudjuk megvalósítani, kitartani a végsőkig egymás mellet.  

        Mert annál rosszabb és félelmetesebb nincs,  mind egy leszegényedett, elkeseredett, megvadult tömeg, melyet már nem lehet leállítani. 

                                                                                        

   Olvasok, olvasok, olvasom a Tóbiás csatornázások Mennybemenetel sorozat 9-ik lecke "Kérdésék és válaszok " -at és csak úgy peregnek a könnyek a szememből, de csodálatosan érzem magam. Az Új Energiában az idő ; a tér ; a mélység ; mind meg fognak változni,  a dualitás elemeinek nagy része meg fog változni körülőtűnk, a dolgok nem lesznek annyira lineárisak. A dolgok örvénylenek, kavarognak. Most már spirálisan alakulnak a létezésünk, ami nincs lekorlátozva semmilyen irányba, semmilyen fázisba.

    A dualitás régi energiái távozóba vannak, teljesen máshogy fogjuk intézni a dolgainkat, és másképpen fogunk gondolkozni a dolgokról, úgy ahogy ezelőtt álmodni sem mertük volna. Nincs olyan hogy jó vagy rossz. Állandó kiterjedés van. Minden tapasztalat, amit megélünk, és minden, amit teszünk az nem más , mint folyamatos kiterjedés.

    Az emberek, az országok és a vallások ragaszkodni próbálnak a régi identitásukhoz. Ahhoz próbálnak ragaszkodni, amiről azt gondolják, hogy azok ők maguk és nem akarják azt elengedni. Olyan mértékben, hogy  ezért képesek harcolni, képesek megölni másokat.

    Mikor az emberek elkezdik megérteni, hogy az erő  bennük van, és nem egy könyvben, nem egy nemzetben, nem egy vallásban, és semmi egyéb ilyen dologban ez a tudatosság változás meg fogja változtatni a gyermekek oktatásának módját. A tudatosság, az egy energia, ami a szívünkből és a lelkünkből arád.